HOMOKKOMÁROM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Polgármesteri Hivatal: 8777 Homokkomárom Jókai u. 18.

Telefon: 93/556-008

Fax: 93/556-008

Web: www.homokkomarom.hu

Polgármester: Bodó Tamás István

Körjegyző: Pintér Csilla Judit

Általános bemutatás

Homokkomárom Dél-Zalában, Nagykanizsától közúton 13 km-re északnyugatra, a Principális völgy peremén elhelyezkedő, anyanyelvét már nem beszélő sváb kis település. A falu első írásos említése 1293-ban kelt Kamar, Humukcamar néven. 1744-ben Mária Terézia gróf Batthyány Lajosnak adományozta Homokkomáromot, amely egészen 1945-ig a család tulajdonában volt. 1744-ben fejezték be az új templom építését, melynek alapkövét 1722-ben még Esch Ferenc tette le. Az 1747-ben Kanizsáról érkezett ferenceseknek jelentős szerepük volt a térség felvirágoztatásában.

1750-ben elkészült a tanító háza, és a templomba orgona került. 1770-ben már 30 német család élt itt. 1774-re felépült a plébániaház és a ferences zárda. 1777-ben, a nagy tűzvészben a falu, a kastély és a majorok egy része porrá égett. Ez időben 354 szőlősgazda 477 hold szőlőt művelt. Jó jövedelmet hozott az erdő, az uradalmi téglaégető, a vendégfogadó, a pálinkafőző és a mészárszék. Az 1870-es évektől a falu a nagybirtok szorításában alig fejlődött. A parasztság fő jövedelmi forrása a szőlőművelés volt, mivel a gabonatermesztéshez szükséges  jó minőségű földeket gróf Batthyány és két másik nagybirtokos használta. A lakosság eközben fokozatosan elmagyarosodott. Németes szokásaiból azonban sokat megőrzött a nép egészen napjainkig.

Ma a településnek 234 lakosa van. Az iskolát államosították, amely a kis tanuló létszám miatt 1969-ben megszűnt. A gyermekek Nagykanizsára járnak iskolába és óvodába is. 1960-ban átadták a művelődési házat, amely ma is működik. 1992-től a romániai Kovászna, 1995 óta Koblenz várossal ápol testvér-települési kapcsolatot a falu.  A hatósági igazgatási feladatokat Fűzvölgy székhelyű Körjegyzőségben látja el.

Látnivaló

Fejlesztik a falusi turizmust, kerékpár utakat építenek, tervezik a kerékpáros engesztelő zarándoklatok megszervezését, a "Búcsújárók két kerékkel" című program keretében. Ezt egészítenék ki a "házasságkötési turizmus" szervezésével, amelyhez minden feltétel rendelkezésre áll. A jövő szempontjából fontos, hogy a falu borvidéki besorolást kapott. A falu kiváló vadászati adottságokkal rendelkezik, amely  lehetővé tenné a gasztronómiai turizmus kialakítását.

Kegytemplom és rendház

1360-ban Johanniták telepedtek le itt. A török megszállás alatt zárdájuk és templomuk teljesen elpusztult. 1703 és 1744 között építette a templomot Batthyány Lajos gróf segítségével a ferences rend. A kegykép, Szűz Mária képe 1722-ben, a jelenlegi templom alapjainak ásása közben került elő, a legenda szerint az ott lévő tölgyfa gyökerei közül. A 40x60 cm-es nagyságú, 17. századból származó képet, mely a kis Jézust karjaiban tartó Máriát ábrázolja, csodatévő képként tisztelték a 18. században. Aki megérintette vagy előtte imádkozott, az meggyógyult. Szent Félix gyermekszent ereklyéjét XVI. Benedek pápa ajándékozta és Koptik Ottó egykori celldömölki apát hozta Homokkomáromba. Szent Félix ereklye és Szűz Mária tisztelete volt a központja a barokk kori búcsúnak. Minden hónap 13-a kegyhely engesztelő napja.  Ez egész Dunántúlra kiterjedő zarándoklatot jelent. A nyári, melegebb hónapokban alkalmanként 1-2 ezer hívő is érkezik. A Búcsút jelentős létszámú horvát és szlovén zarándok is látogatja.

1990 márciusa óta a rendházat, a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség (http://beatitudes.org) lakja.