Fityeház

warning: Parameter 1 to theme_field() expected to be a reference, value given in /var/www/kanizsacsatorna/home/kanizsacsatorna.hu/includes/theme.inc on line 170.

FITYEHÁZ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Polgármesteri Hivatal: 8835 Fityeház, Alkotmány tér 10.

Telefon: 93/369-008

Fax: 93/569-029

Polgármester: Tatai István

Körjegyző: Hervai Edit

Általános bemutatás 

Fityeház (Fićehaz) Nagykanizsától délre, 12 kilométerre, a Mura közelében és a Principális-csatorna mellett fekszik, közvetlenül a horvát határ mellett, a murakeresztúri vasúti határátkelő szomszédságában. Az 1870-es évektől vasúti megállóval rendelkezik. A XVIII. században magyar, a XIX-ben horvát településként tartották számon.
A levéltári adatok először 1422-ben szólnak a faluról, ekkor Fythyefelde alakban olvashatjuk. A falu neve mai végleges formájában 1877-től fordul elő.
1693-ban tulajdonosa a kanizsai plébános volt. 30 hold jó minőségű rét és 50 hold makkoltatásra és vadászatra alkalmas erdő jelentette a birtokot, amely néhány év múlva a kincstárra szállt. 1697-ben a mocsárban való hal- és rákfogási lehetőséget említették. 1703-ban már Schenkendorff báró a bérlő, aki előtte a kanizsai vár parancsnoka volt. 1720-ban Esch József tábornok vásárolta meg a birtokot.
Batthyány Lajos birtokába - a kanizsai uradalom részeként 1744-ben került Fityeház, s e család még 1935-ben is a település legfőbb tulajdonosa volt. A lakosság ekkortájt földműveléssel és állattenyésztéssel, valamint halászattal, rákászással, pákászkodással foglalkozott. Legelő, erdő bőségesen volt. 1756-ban már 36 jobbágyról és 2 házas zsellérről szóltak a források; 38 házát is említették a falunak.
A község lakosai a 18. század közepéig főleg magyarok, utána egyre nőtt a horvátok száma.
Templommal, temetővel nem rendelkezett, saját tanítója sem volt. A helység a 18. századtól Szepetnek filiája, a gyermekeket az anyaegyház tanítója oktatta a faluban (egészen 1880-ig).
A gazdasági előrelépést segítette, hogy Fityeház a Nagykanizsa-Pécs vonalon vasúti megállót kapott.
A községi elemi iskola 1925-ben két tanerővel működött. Három kis szatócsüzlet, egy kovács és egy molnár is dolgozott itt. A lakosság életét még mindig a szegénység jellemezte, mindössze két parasztnak volt tíz holdnál több földje.
A népesség száma fokozatosan emelkedett, 1923-ban 1032 lélek élt a településen. Az emberek 96%-a horvát anyanyelvű, a magyarság 4%-ot tett ki. Szinte valamennyi lakos katolikus vallású volt.
A Mura és a Principális-csatorna közelsége miatt a halászat továbbra is jelentősnek mondható, a háziiparok közül pedig a vesszőfonást kell kiemelni. Kitűnő takácsaik voltak, a délszláv közösségeket ők látták el a szükséges termékekkel.
A népesség ezután fokozatosan csökkent, jelenleg 713 ember lakik itt. A horvát nyelvet (anyanyelvként) ma már főkent csak az idősebb korosztály beszéli. Az aktív dolgozók száma 455, a munkanélküliek aránya 5-6%.
1991-ben 8 osztállyal kezdődött el a tanév, 14 pedagógus kezdett dolgozni 80 gyermekkel. Az iskola felújítása 1992-ben kezdődött el, 1994-ben fejeződött be, értéke pedig 35 millió Ft. Az addig szükségtantermekben is zajló oktatás 1994. szeptember 1-jétől szép és korszerű körülmények között folytatódhatott. Az 1997-ben felújított óvoda napközi otthonos rendszerben működik.
A faluban kultúrház, orvosi rendelő és könyvtár is működik. A település legjelentősebb rendezvénye a pünkösd napján tartott búcsú, valamint a hagyományosan Szent Iván éjszakáját követő hétvégén megrendezésre kerülő falunap. A sportegyesület labdarúgó csapata évekig a megyei bajnokságban szerepelt.
Fityeház az 1990-es választásokig Murakeresztúr társközsége volt. A rendszerváltás nagy változást hozott a helység életében. A megválasztott új önkormányzat legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy a falu további elnéptelenedését megállítsa. A célok megvalósítása érdekében 1990-ben 15 építési telket értékesítettek, amelyek mára beépültek, ez lett Fityeház legújabb utcája. Az itt kialakított Szent István parkban helyezték el István király szobrát.

Látnivaló

1991-ben a falu első és második világháborús emlékművet állíttatott fel az Alkotmány téren. Ugyanitt  található a műemlék jellegű látnivaló, a Pieta szobor, mely népies későbarokk stílusban készült 1809-1814 között. Alsó, szélesebb talapzatának két oldalán Szent Flórián és Szent Vendel szobra van, a magasabb, keskenyebb középső részen helyezkedik el maga a Pieta szoborcsoport.